Amikor a bagel receptet kerestem, akkor láttam Eszter pizzáját, de mivel nem volt otthon tej, ezért tegnap a bagellel próbálkoztam. Ma este hazafelé vettem tejet, friss lisztet (nehogy az legyen a gond), pizzafeltétnek való sonkát és gombát, meg egy csomó mást is.

Otthon nekiálltam a tésztának, menet közben jónak tűnt, mert tényleg ragadt és nyúlt, mint a veszedelem. Amikor félretettem kelni, és elkezdtem előkészíteni a feltétet, akkor villant be, hogy nincs itthon paradicsomoszósz, amit a tésztára kellene kennem. :-( Na most mi legyen? Bevillant egy tejszínes carbonara-szerű alap, de az nem tudom hogy készül és mellesleg tejszín sincs itthon. Aztán megláttam a koktélparadicsomokat... :-)

Gondoltam, hogy nem jó ha a héja meg a magok belekerülnek a szószba, de hogy szabaduljak meg tőlük? Na, ekkor ugrott be, hogy amikor anyukám anno baracklekvárt csinált, forró vízbe tette a barackot és úgy könnyen lejött a héja. Uccu neki, lábos, víz, paradicsomok, épp csak gyöngyözött a víz amikor kivettem és egy szitába öntöttem őket, majd ezen egy kanállal  egy kis lábasba elkezdtem átpaszírozni. Az így készült szósz elég híg lett, sűríteni kell. Megsóztam, tettem bele egy kis cukrot (a paradicsomlevesbe is kell) és oregánót is, majd alágyújtottam és takarék lángon, néha megkeverve, kb. 10-15 perc alatt besűrűsödött, nagyon finom lett. A gond az volt, hogy mennyiségileg is összement, elég kevés maradt, 10-12 koktélparadicsomból szűk 1 pizzára való mennyiség jött ki. Ha újra csinálnám 5-6 nagy paradicsomot használnék ehhez a tésztamennyiséghez.

Közben a sütőt is bekapcsoltam és elkezdtem a tésztát pörgetni, de magyarul ezt szerencsétlenkedésnek szoktuk hívni. Kicsi a sütőm, látszott, hogy sok a tészta, ezért inkább kettészedtem, a képen egy ilyen fél adagnyi látszik. Valahogy kinyújtottam, megkentem, megpakoltam, sajtot szórtam rá. Kivettem a tepsit és megpróbáltam rátenni, de az a fránya tészta túl lágy volt, ezért végül behajtottam a két szélét, rádobtam a sütőpapíros tepsire, ott pedig szétnyitottam. Ez nem sikerült tökéletesen, azért olyan fura az egyik sarka. A második adagnál már ügyesebb voltam, itt sütőpapíron készítettem elő és azzal együtt tettem a tepsiben, így pedig már sokkal egyszerűbb volt.

12 perc helyett nekem több mint 20 percig sült, de nem akartam a tegnapi hibába esni, addig benthagytam, amíg megfelelő színű nem lett.

És a lényeg: elképesztően finom lett!!! :-) Igazi, ropogós, New York-i pizza készült. :-)
Egy kicsit több feltét mehetett volna rá (a szélére is), és hiányzott még egy kis paradicsomszósz, de így is messze jobb lett, mint reméltem. Ezek miatt én is csak 99%-ot adok, de legközelebb már tökéletes lesz. :-) (A tökéletes címkét azért megelőlegezem. :-) )